Szerző: Panelvillanyszerelő

  • Villamos biztonsági felülvizsgálat panellakásban

    Villamos biztonsági felülvizsgálat panellakásban

    2020. júliusában a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ) teljesen megújult. Bevezetésre került a villamos biztonsági felülvizsgálat fogalma, amit a jogszabály kötelezővé is tett a lakóingatlanok bérbeadásakor és tulajdonosváltásakor (némi kivétellel, de erről később).

    1.13.2. A használatbavételt követően időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltető a következők szerint gondoskodik:
    f) a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén felülvizsgálat végzendő
    fa) bérbeadáskor és
    fb) tulajdonosváltáskor;

    Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat

    Első olvasatra akkor a magunk részéről megörültünk neki (bár láttuk a sok-sok kérdést is), hátha ennek hatására elkerülhetők lesznek a felújításkori átverések. Hány meg hány szétégett, alumínium vezetékes, felújítottnak mondott konnektort láttunk a gyönyörűen felújított lakásokban…

    Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat
    Fénykép a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat mellékletéről

    MI IS AZ A VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT?

    Íme a villamos biztonsági felülvizsgálatnak hivatalos fogalommeghatározása  a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletben, ami a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet alapján módosult:

    „a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát”

    TULAJDONKÉPPEN MI IS EZ?

    Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni a fenti jogi fogalmat, akkor azt kell ellenőriznie egy erre kiképzett szakembernek, hogy az adott lakás elektromos hálózata biztonságos-e. Azt vizsgálja, hogy nincs-e olyan hiba, ami életveszélyes áramütést okozhatna, vagy akár egy elektromos tűz – szó szerint is – melegágya lehetne.

    A jogszabály alapján meghatározott képzettségű villamos biztonsági felülvizsgáló a jogszabály pontjai alapján vizsgálja a lakás egészét (villamos berendezését). Ez egy összetett folyamat, aminek a végén jegyzőkönyvet készít az állapotokról, mérési eredményekkel alátámasztva a megfelelőséget vagy a hibák jellegét.

    KÖTELEZŐ-E A VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT?

    Nos, azt kell mondjuk, igen. Mint fentebb olvashattuk, a jogszabály kötelezővé teszi a felülvizsgálatot. Az ingatlan tulajdonosváltásakor és bérbeadásakor kötelező a felülvizsgálat elvégzése.

    Miért van mégis az, hogy amikor lakást vesz vagy elad valaki, erről szinte senki sem tud? Ennek oka abban keresendő, hogy jelen pillanatban az eladások/bérbeadások szerződéskötésinek nem kötelező melléklete az erre irányuló jegyzőkönyv. (Lentebb kicsit részletesebben is kifejtem ezt.)

    MELY ESETEKBEN NEM KÖTELEZŐ?

    Vannak bizonyos esetek, amikor lakóingatlan esetén a felülvizsgálat elhagyható. Ez ugyanúgy azt jelenti, hogy kötelező ugyan, de mégsem.

    1.13.3. Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
    a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
    b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

    Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat

    A jogszabály elég világosan fogalmaz: ha a villanyóránál a szolgáltatói áramkorlátozó (kismegszakító) értéke maximum 32A és a lakásban van maximum 30mA-es áramvédő kapcsoló (közkedvelt nevén FI-relé), akkor a felülvizsgálatot nem kell megcsináltatni.

    Mondjuk a magam részéről az elmúlt időszakban nem sok olyan panellakást láttam, ahol a fenti feltétel második tétele teljesült volna. Az már csak hab a tortán, hogy ki és hogyan ellenőrzi az áramvédőkapcsoló megfelelő bekötését és működését.

    Mert az csak egy dolog, hogy látszik, hogy van…

    Áramvédő kapcsoló (Fi-relé) - vajon be van-e kötve?
    Áramvédő kapcsoló (Fi-relé) – vajon be van-e kötve?

    A VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT HATÁSA A SZERZŐDÉSKÖTÉSRE

    Ezt a két sort – bevallom – lemásoltam erről az oldalról. Számomra nagyon jól összefoglalja azt, hogy valami kötelező ugyan, de mégsem csináltatja senki:

    Bár a jogszabály előírja a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzését, azonban a felülvizsgálat teljesítése, illetve eredményének a másik féllel való ismertetése nem érvényességi feltétele a lakóingatlanra vonatkozó szerződésnek.

    Érvényes adásvételi szerződés vagy bérleti szerződés köthető akkor is, ha a felülvizsgálatot nem végzik el, vagy annak eredményét nem közlik a vevővel/bérlővel. Az energetikai tanúsítvánnyal szemben, a rendelet azt sem írja elő, hogy a villamos biztonsági felülvizsgálat eredményét tartalmazó dokumentum azonosító számát a szerződésben a felek feltüntessék, illetve feltüntessék a dokumentum átadásának tényét.

    Mert ha valamit nem tudnak ellenőrizni, pláne bizonyos esetekben nem is kötelező (fentebb írtam erről)…

    De mégis van / lenne értelme?

    Úgy gondolom, hogy igen. Bizonyosan kevesebb lenne a „Persze, az is fel lett újítva” mondat. Ugyanis tudom nagyon jól, külső nyomai nincsenek annak, ha a vezetékek még a régiek. És később már sok esetben sokkal drágább és problémásabb kicseréltetni őket, ha egyszer csak eltűnik az áram egy-egy konnektorból…

    MINDENKI ÉRDEKEIT VÉDI A VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT!

    Bár a villamos biztonsági felülvizsgálat többletköltség, mégis fontos dokumentum. Hiszen az eladó kezében van egy jegyzőkönyv, ami bizonyítja, hogy ő nem állít valótlant (a jótállás kapcsán a fenti linken szintén van 1-2 jó gondolat). Vevőként pedig megbizonyosodhatunk róla, hogy pl. a panellakás „áram-hálózat” szempontjából biztonságos-e, vagy villanyszerelési feladatokat is végeztetnünk kell, mielőtt beköltözünk.

    Sajnos még most, 2022-ben sem beszélhetünk rendszeresített vagy bevezetett gyakorlatról. Én a magam részéről mindenképpen üdvözölnék egy olyan jellegű szakszerelői ellenőrzést (nevezzük mondjuk egyszerűsített villamos biztonsági felülvizsgálatnak), ami legalább alapszinten tájékoztatva az ingatlan elektromos hálózatának állapotáról – mint az Energiatanúsítvány.

    Ha kérdésed van vagy bővebb tájékoztatásra lenne szükséged, keress minket kérdéseiddel.

  • A teljesítmény bővítés menete MVM Next területen

    A teljesítmény bővítés menete MVM Next területen

    Az alábbi sorokban a teljesítmény bővítés folyamatáról szeretnék írni. Elsősorban saját szemszögből (azaz regisztrált szerelői, ajánlott szerelői szemmel) és panellakások esetén nézve. Mint napjainkban a legtöbb dolog, ez is intézhető online, digitálisan. A regisztrált szerelő, ajánlott szerelő számára elérhető egy online felület, ahol a különböző ügyeket menedzselni tudja.

    Fontos! Az igényt csak azután tudjuk ebben a formában benyújtani, ha a fogyasztásmérő már az új tulajdonos nevén van.

    A TELJESÍTMÉNY BŐVÍTÉS ELSŐ LÉPÉSE

    1. lépésként megállapítjuk a szükséges teljesítményt a belső hálózat felújítása közben kialakult elektromos terv elemzéséből (mennyi és milyen háztartási gép lesz). Erre kalkulálunk egy árat, és ha ez elfogadásra kerül, kitöltünk egy meghatalmazást. Ez egy formanyomtatvány, amit a szolgáltató biztosít a regisztrált szerelő, ajánlott szerelő számára. A jelenleg használt meghatalmazás innen letölthető.

    Ennek birtokában már el lehet indítani az ajánlott szerelői online felületen a teljesítmény bővítés igényét. A meghatalmazáson túl szükség lesz még néhány adatra, ezeket természetesen egyeztetjük. A bejelentés után bizonyos idő elteltével (ideális esetben akár azonnal is) kapunk egy ún. Műszaki gazdasági tájékoztató nevű dokumentumot.

    A fenti dokumentumban a szolgáltató részletesen leírja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnünk, hogy a teljesítmény bővítés megtörténhessen. Itt olvasható az 1 fázis 32 Amper csatlakozási alapdíj díjmentessége, és a kiszállási díj mértéke (jelenleg 13.368,- Forint).

    Meghatalmazás ajánlott szerelő részére műszaki ügyintézéshez - a teljesítmény bővítés első lépése
    Meghatalmazás ajánlott szerelő részére műszaki ügyintézéshez – a teljesítmény bővítés első lépése

    FELÜLVIZSGÁLAT, SZERELÉS, SZABVÁNYOSÍTÁS – A MÁSODIK LÉPÉS

    A beadáskor kért bővítési számok (a kért teljesítmény mértéke) határozzák meg azt, hogy pontosan milyen munkát kell a regisztrált szerelőnek, ajánlott szerelőnek elvégeznie. Ez a 2. lépés: a tényleges kivitelezés. Itt dől el, hogy mennyire lesz drága a bővítés.

    Általánosságban elmondható, hogy az előírások alapján szükséges lesz a fővezeték cseréje és a mérőhely szabványosítása. Fővezeték alatt azt a vezetékszakaszt értjük, ami a lakás áramellátásáért felel. Általában a társasházi lakás emeletén található, és a szinti leágazó doboztól a mérőn át „fut” a lakás elosztóig. A mérőhely a fogyasztásmérő és a szolgáltatói kismegszakító helye az emeleti szekrényben, falifülkében.

    Az általánostól eltérő esetek mind egyéni (és helyszíni) elbírálást igényelnek, ehhez van szükség a regisztrált szerelői, ajánlott szerelői segítségre. A megfelelő jogosultsággal és kellő tapasztalattal rendelkező villanyszerelő tudni fogja a lépéseket, és a különböző igényekhez viszonyított lehetőségeket.

    Fontos! Mind a felülvizsgálat, mind a szerelés plombabontással jár, emiatt csak olyan regisztrált szerelőt, ajánlott szerelőt bízzunk meg a munkával, aki ennek a jogosultságnak a birtokában van! (Bár, ha a szerelő a régi ELMŰ területen online felület-hozzáféréssel rendelkezik, plombabontási engedéllyel is rendelkezni fog.)

    A TELJESÍTMÉNY BŐVÍTÉS HARMADIK LÉPÉSE: DOKUMENTUMOK KITÖLTÉSE, LEADÁSA

    3. lépés a felülvizsgálat és/vagy szerelés után a megfelelő papírok és dokumentumok kitöltése, és leadása.

    Amikor a teljesítmény bővítés igényét beadjuk, a Műszaki gazdasági tájékoztató mellett még egy ún. kísérőlevelet is kapunk (ebben az adataink felhasználásáról tájékoztatnak minket), illetve – ami fontosabb – egy ‘Csatlakozó műszaki dokumentáció tipizált mérőhelyekhez és nyilatkozatok’ nevű nyomtatványt. Ennek megfelelő kitöltésével igazolható a felülvizsgálat és/vagy a szabványos szerelés elvégzése.

    A teljesítmény bővítéshez tartozik: Csatlakozó műszaki dokumentáció tipizált mérőhelyekhez és a nyilatkozatok
    A teljesítmény bővítéshez tartozik: Csatlakozó műszaki dokumentáció tipizált mérőhelyekhez és a nyilatkozatok

    Fontos! Jelenleg az online bejelentés után e-mail formájában tudjuk visszaküldeni a dokumentumokat, és tudjuk tartani a további kapcsolatot a szolgáltatóval. Ez azt is jelenti, hogy a feldolgozás az átállások következtében a „régihez” képest némileg lassult, és (bár javuló tendenciával) 8-15 munkanap közé tehető a válasz.

    Ebben a válaszban megküldik a Hálózat-csatlakozási szerződés és a Hálózathasználati szerződés nevű dokumentumokat. Ezeket átolvasva – hogy minden adat stimmel-e -, és aláírva szintén vissza kell küldenünk. Ennek feldolgozása után (ez már tapasztalataink szerint csak 2-3 munkanap) az ügyfélszolgálatról hívást kap az ügyfél időpontegyeztetés céljából.

    AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓI KISMEGSZAKÍTÓ CSERÉJE – A NEGYEDIK ÉS EGYBEN UTOLSÓ LÉPÉS

    Az időpontegyeztetés tulajdonképpen a 4. lépés kezdete. Jelenleg napon belül délelőttöt és délutánt lehet választani, hogy mikor érkezzenek a hálózatüzemeltető munkatársai a helyszínre a munkálatok elvégzése végett.

    Fontos! Tévhit, és a híresztelésekkel ellentétben a lakásban szükséges tartózkodni a csere alkalmával. Sokszor elhangzik sajnos, hogy nem kell, de a csere és a plombálás megtörténtének nyilatkozatát a tulajdonosnak vagy megbízottjának alá kell írnia.

  • 1 fázis 32 Amper alanyi jogon jár panellakásban is?

    1 fázis 32 Amper alanyi jogon jár panellakásban is?

    MIT JELENT, HOGY ALANYI JOGON 1 FÁZIS 32 AMPER INGYEN VAN?

    Sokszor félreérthetően csak az van kommunikálva, hogy fogyasztónként 1 fázis 32 Amper ingyenes. Sajnos ez a valóságot csak addig a pontig fedi, hogy a fogyasztó a teljesítménybővítés esetén, 32 Amperig az úgynevezett csatlakozási alapdíj megfizetése alól mentesül.

    32 Amper csatlakozási érték felett már Amperenként 3.900,- Forint + Áfa ez a csatlakozási alapdíj.

    Vegyük a következő példát: 3×16A lenne szükséges a meglévő 1×25A helyett. Ez esetben a csatlakozási díj: (3×16×3.900 – 1×32×3.900) = 62.400,- Ft + Áfa – mert 1 fázis 32 Amper feletti részt kell csatlakozási alapdíjként fizetni.

    MIVEL JÁR MÉG?

    Látjuk tehát, hogy a 32 Amper igénylése esetén a csatlakozási alapdíjat elengedik (ezáltal ez a rész tényleg ingyenes).

    De a szolgáltatói kismegszakító cseréjénél kiszámláznak egy ún. kiszállási díjat (ennek értéke jelenleg 11.000,- – 14.000,- Forint között van). Ezt jelen állás szerint a csere utáni első számlán a „Rendszerhasználati díjak” résznél számolják majd fel, nem szükséges előre befizetni, elutalni.

    1 fázis 32 Amper alanyi jogon jár
    1 fázis 32 Amper alanyi jogon jár?

    Ahhoz, hogy panellakásunkban 32 Ampernyi áramot vételezhessünk, szigorú szabványoknak kell az ingatlanhoz tartozó mérőhelynek megfelelnie. Ezt általában a szolgáltató is elmondja: keressen fel egy regisztrált villanyszerelőt és/vagy ajánlott villanyszerelőt.

    Fontos, hogy ez a villanyszerelő rendelkezzen plombabontási engedéllyel, különben a munka „oroszlánrészét” nem tudja elvégezni. A regisztrált, illetve ajánlott szerelő feladata: felülvizsgálni, és/vagy szabványosítani a panellakáshoz tartozó jelenlegi mérőhelyet (a megfelelő keresztmetszetű kábelek behúzása és a hely kialakítása).

    És ez az a munkafázis, ami miatt egyáltalán nem mondhatjuk ingyenesnek a bővítést!

    Mert bár tény, hogy az áramszolgáltató felé „csak” a kiszállási díjat fizetjük, és már ez sincs ingyen, a folyamat végleges árát a szerelés adja. Ha „csak” felülvizsgálunk, akkor az olcsóbb, ha szerelni is szükséges, akkor a beépítendő anyagok és a hosszabb szerelési idő miatt a munkadíj is magasabb.

    ÖSSZEFOGLALVA

    A teljesítménybővítés nem ingyenes. Tény, hogy 1 fázis 32 Amperig alanyi jogon jár, és nincs csatlakozási alapdíj. De van kiszállási díj, és van regisztrált villanyszerelő és/vagy ajánlott szerelő munkadíj.

    További kérdéseiddel keress minket bizalommal!

  • Amper bővítés panellakásban

    Amper bővítés panellakásban

    Egy panel lakásban az amper bővítés vagy más néven teljesítmény növelés (teljesítmény bővítés) akkor válik szükségessé, amikor a lakásunkban használt elektromos eszközeink áramfelvétele (energiaigénye) magasabb, mint amit a villanyóra (fogyasztásmérő) alatti / melletti úgynevezett szolgáltatói kismegszakító névleges árama megenged.

    Ez a szám adja meg a fent is említett névleges áramot: ez az a mennyiség, amennyi ezen a biztosítékon át tud folyni. Lakossági területen, panelházakban általában a következő számokkal találkozhatunk: 10A, 16A, 20A, 25A, 32A (ritkábban, de előfordul 40A és 50A is). Amikor 1 ilyen kismegszakítót látunk a mérőnél, akkor 1 fázis áll rendelkezésre, amikor 3 darab biztosítékot, akkor 3 fázisú a hálózat.

    A képen is látható kismegszakítón sárgával jelöltem azt a számot, amit "nézni kell":
    Az amper bővítés függ a szolgáltatói kismegszakító névleges áramától - a képen a szám sárgával jelölve
    Az amper bővítés panellakásban függ a szolgáltatói kismegszakító névleges áramától – a képen a szám sárgával jelölve

    MVM NEXT AMPER BŐVÍTÉS, EON AMPER BŐVÍTÉS

    A 2021. szeptember 1-jei szolgáltatói változások után a fogyasztás elszámolást az MVM Next kereskedőcég, míg a teljesítménybővítéshez is kapcsolódó hálózati feladatokat az E.ON. Nagyon leegyszerűsítve: az áramot az MVM Next, a kábeleket és a hálózatot hozzá pedig az E.ON adja.

    Mivel mi elsősorban panellakások elektromos felújításával foglalkozunk Budapesten és Pest megyében, ezért teljesítmény bővítést is főleg ezen a területen, panellakásoknál végzünk. Természetesen az oldalon az információk (pl. a bővítés menete) alapjaiban megfelelnek pl. egy családi ház esetén is. De ilyenkor a csatlakozási lehetőségek komplexebbek és a leírt lépések emiatt nem pontosan fedik a valóságot.

    32 AMPERRE BŐVÍTÉS PANELLAKÁSOK ESETÉN

    Első lépésként érdemes megnéznünk a lakáshoz tartozó villanyórát, mivel fontos tudnunk, mekkora mennyiségű áramot kapunk a szolgáltatótól (a fentebb említett névleges áram). Ha ez megvan, második lépésként azt kell átgondolnunk, hogy milyen várható saját fogyasztással kell majd számolnunk (milyen gépeink lesznek a panellakásban, és azok milyen energiaigényűek). Ennek a 2 lépésnek az összehasonlítása fogja megadni, hogy szükséges-e a bővítés.

    Vegyünk egy egyszerű példát, egy átlagos panellakást (szoba, konyha, fürdő) és átlagos igényeket (klíma, mosógép, elektromos sütő pl.). A pontos értékek jelen esetben nem számítanak, a számolás bemutatásához nem is lényegesek. A cél az érthetőség volt, és hogy akár behelyettesítve a saját számainkat, ez alapján könnyen megismerjük a lehetőségeinket.

    A következő fogyasztókat vettük számba (teljesítményüket az adattáblájukon vagy a leírásukban találhatjuk meg):

    • elektromos sütő, mosogatógép, mikró, vízforraló, világítás (konyha) – kb. 4,5 kW
    • porszívó, klíma, tv, számítógép, világítás (szoba) – kb. 3 kW
    • mosógép, hajszárító, világítás – kb. 1,8 kW

    Összesen tehát az eszközeink 9,3 kW teljesítménnyel rendelkeznek. A P=U×I képletbe (ahol P a teljesítmény, U a hálózati feszültség, I az áramerősség) behelyettesítve és számolva megkapjuk azt az áram mennyiséget, amire maximálisan szükségünk lehet a gépek üzemeltetése közben. Ez jelen esetben kerekítve 40 Amper.

    Mivel minden eszközt a panellakásban teljesen egyszerre általában nem használunk, illetve a gépek jó részének áramfelvétele sem egyenletes, ezért az úgynevezett egyidejűségi tényezőnek nagy szerepe van. Tehát életszerűbb, és nagyon valószínű, hogy ennél a kiszámolt 40 Ampernél kevesebbet fogunk használni, ezért 60-80%-os „rendelkezésre állással” érdemes számolni. Jelen példánál maradva a 32 Amperre bővítés elegendő.

    32 AMPERRE BŐVÍTÉS ÉS 3×16 AMPERRE BŐVÍTÉS FELTÉTELEI

    A meglévő fogyasztásmérő helyek és rendszerek esetén szinte kivétel nélkül elmondható, hogy számolnunk kell a bővítés lehetőségével. Ha a fenti számítás alapján kijött eredmény összehasonlítása után azt találjuk, hogy a meglévő szolgáltatói kismegszakítón található érték nem megfelelő, mindenképpen konzultáljunk regisztrált / ajánlott villanyszerelővel.

    Közösen eldönthető, hogy milyen beavatkozásra van szükség, milyen lehetőségeink vannak. A 32 Amperre bővítésnek szigorú feltételei vannak, mérőhely szabványosítással, a vezetékek cseréjével járhat. Ez a lakás belső hálózatának felújításától ugyan független lehet, de többletköltséggel jár.

    AMPER BŐVÍTÉS ÁRAK: 32 AMPER BŐVÍTÉS ÁRA ÉS 3×16 AMPER BŐVÍTÉS ÁRA

    Az egyik legfontosabb kérdés az ár. Ennek több összetevője is van. De elmondható, hogy egy „egyszerű” panellakáshoz tartozó bővítés nagyságrenddel olcsóbb lehet. Mert egy családi ház építkezésénél a mérőhely kialakítása, vagy egy meglévő épület esetében a szabványosítás költségesebb.

    1 fázis 32 Amper alanyi jogon jár című írásban részletesebben és számosabban is kitérünk arra, hogy mitől függhet és mennyibe kerülhet.

    AZ AMPER BŐVÍTÉS MENETE, LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

    Bármely, a fogyasztásmérő helyet érintő változás esetén regisztrált villanyszerelő, ajánlott villanyszerelő segítségét kell igénybe vennünk. A regisztrált / ajánlott szerelő olyan szakvizsgával rendelkező szakember, aki tisztában van az aktuális szolgáltatói előírásokkal és a mérőhelyi munkálatok elvégzéséhez szükséges jogosultságnak is birtokában van.

    A bővítés lépéseiről a A teljesítmény bővítés menete MVM Next területen című cikkben írtunk részletesebben.